Hetedik nap, szerda, O Outeiro, Ordes

Épp egy hete jöttem el otthonról. Ma újra esőben indulok. És esik végig, olyan angolosan, elegánsan. Korán megérkeztem a szálláshelyre. Várnom kell nyitásig, tovább esik az eső, előveszem a sátorlapot, végre igazán hasznát veszem, igazolódik, hogy annyit cipelem, teszem-veszem. 

Három férfi jön, viccesek, jókedvűek, hamar szóba elegyedünk, foglal is Miguel nekem szállást, mert ő spanyol, a következő városban, mert ott nincs városi zarándokszólló. Most tudatosodik bennem, két nap múlva Santiagoban vagyok. 

Most is tanyán vagyunk, de itt az egyetlen vendéglő 4 órakor bezár. Besétálok a legközelebbi városkába, fél óra gyaloglás, az most belefér, a lakótársak mondják, hogy a taxi 7 euróért bevisz. Gyalogolok s közben zenét hallgatok, ez már nem zarándoklat (ott nincs zenehallgatás). 

                                          (a tanyai vendéglő, egészen elegáns, csak korán zár)

(várom a nyitást a szálló előtt; ennyi minden eső ellen, de hiába)

(egy a sok falfestmény körül Ordes városkából)